Az első 25 év

Az önálló egyesületté válás útján

 

Az önálló jogi személlyé válás óhaja elsősorban a termálügyekkel kapcsolatosan erősödött fel. A Baráti Kör offenzív attitűdje szintén megkívánta az önállóságot. A HNF városi szervezetének „rátelepedése” a Baráti Körre, saját szatellit szervezetté alakítására való törekvése, csak erősítette az önállósodási szándékot anélkül, hogy a HNF-el konfliktus helyzet jött volna létre.

A HNF Országos Tanácsának meghívója az egyesületek, körök, országos tanácskozására és az itt elhangzottak felgyorsították munkánkat az önállósodás felé.

A Baráti Kör részéről a Fórumon dr. Perényi Béla, dr. Posgay Elemér és Koszti Pál vett részt. Az ott elhangzottakról, kiemelve a lényeges megállapításokat dr. Posgay Imre 40 perces előadásából, Koszti Pál adott tájékoztatót az Intéző Bizottság 1985. márciusi ülésén, ahol a 3. napirendi pontként szerepelt a Baráti Kör jogi státuszának előkészítése, melynek előadója dr. Perényi Béla volt.

A főtitkár méltatta a művelődési egyesületek és közösségek szerepét a demokratizálódási folyamatban. A népfrontmozgalom és az egyesületek kapcsolatát bizonyította a megjelentek nagy száma, ami jelzi a várakozást: vajon képes-e a HNF ezt a várakozást kielégíteni? tette fel dr. Pozsgay Imre a kérdést. A Művelődési Egyesületek Fóruma nem azért lett össze híva, hogy még egy fórummal több legyen. Van belőlük bőven.

A közös ügyek megbeszélése a legmeggyőzőbb szempont. Közmegegyezésre, elhatározásra kell jutni. A Népfront a közmegegyezésnek, a társadalmi elhatározásnak kíván keretet nyújtani. Ez volt a Fórum összehívásának motivációja. Napjainkban rendkívül fontos a társadalmi stabilitás. E nélkül nem képzelhető el politikai aktivitás. A cél elsősorban politikai – hangsúlyozta dr. Pozsgay. A követelmény az, hogy politikai stabilitás legyen. Mindent el kell követni a közmegegyezés érdekében és a közmegegyezést meg kell őrizni. A párt ilyen szellemben készül a XIII. kongresszusra.

  • A stabilitás az aktivitás két együttható tényező.
  • A stabilitást és az aktivitást az egyesületek alakításának lehetőségei is magukban hordozzák.
  • Valódi aktivitást csak tartalmas ügyek hoznak felszínre. Áltevékenységgel, színjátékkal nem lehet aktivitást elérni.
  • Sajnos napjainkban működnek az aktivitás ellen ható tényezők. Ezt fokozzák a gazdasági bajok.
  • A lakosság csak többletmunkával tudja életszínvonalát elérni. A többletmunkához többlet idő is szükséges.

Ennek milyen veszélyei annak?

  • Az emberek „leszállítják” saját szerepüket a közéletből.
  • Ha a problémák megoldásának ez az útja (többletmunka, többlet idő, közéleti mellőzés) fellép az individualizálódás, csökken a bizalom a közösségi megoldások iránt.

E veszélyeknek a jelei napjainkban jelentkeznek.

A HNF a közösségi építkezés vonalát kívánja követni. Ehhez tartalmas és az emberek valóságos érdekeit előmozdító intézmények kellenek, és ezt teljesíteni kell.

A mozgalmat illetően az a vélemény, hogy a mozgalom az, ami állampolgári kezdeményezésből indul.

A szocialista demokrácia jegyében szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy demokrácia csak felülről jövő kezdeményezéssel képzelhető el.

Jelenleg bátorítás kell és nem félsz.

Ezzel természetesen nem becsüljük le a politikai veszélyeket. A HNF jelenleg, de a jövőben sem akar állami feladatokat átvenni és az államot helyettesíteni. Ezért hívtuk meg erre a Fórumra az állami szervek képviselőit (dr. Kormos Sándor MM. főosztályvezetőt, dr. Lóránt Zoltán PM. osztályvezető helyettest). Napjainkban az államnak nagy szüksége van az aktivitásra. Ennek az aktivitásnak a fórumait biztosítani, segíteni kell.

Az állam és a társadalom kapcsolatában hosszú ideig államhívők voltunk. Ma tény az, hogy ez nem igaz. Mi a gondoskodó állam képét alakítottuk ki ahelyett, hogy az aktivitásra, a kezdeményezésre alapoztunk volna. Az állampolgárok közösségét kívánjuk létrehozni.

Miért jött létre ez a Fórum? Tette fel dr. Pozsgay a kérdést. Az egyesületek, körök mozgástere politikumot hordoz művelődési tartalommal. Éppen ezért a HNF illetékes volt összehívni a Fórumot és nem tévedett, amikor erre meghívták az állami szervek képviselőit.

Nem az állami szervek helyett dolgozni a szándék, a cél, hanem az egyesületek világában megkeresni azokat a pontokat, ahol társadalmi mozgás jöhet létre. Az összejövetel célja az is, hogy együtt töprengjen a HNF az állami szervek és maga a Fórum azon, hogy mindenfajta averzió, ellenséges megnyilvánulás megszűnjön, az egyesületeknek egy pulzáló mozgása legyen.

Aki ma egyesületet kezdeményez, az nem gondolja, hogy megváltotta az örökkévalóságot. Csak addig él bármilyen egyesület, közösség, amíg tartalma van.

Politikai intézményeink megmerevedésének vagyunk tanúi. Úgy hisszük, hogy minden örökkévalóságra van ítélve. Tudomásul kell vennünk, hogy az ügyre kell jogosítványt szerezni. Ha megszűnt a közakarat, ne erőltessük a változtatást.

Az is előfordulhat, hogy a kezdeti buzgalom mögött nem valós akarat, hanem ideig-óráig tartó buzgalom van csak. A társadalmi együttélés igénye és szükségessége nem új a magyar történelemben. A közéletiség ellen ható tényezőket csak epizód jelenségnek kell tekintenünk és minden individuális erővel szemben egy erősebb tendencia fog érvényesülni. Az áltevékenység lefoszlik és erre nagyon jó a nehéz gazdasági, társadalmi, politikai helyzet. Eltűnnek az üres és hamis dolgok. Az sem lenne jó, ha az egyesületek kizárólag megszállott emberek körei lennének. Viszont az sem lenne jó, ha ezek az emberek magukra maradnának. Ezeket az aktív embereket társadalmi környezetnek kell körül venni..

A HNF az egyesületeknek teret akar adni és nem rátelepedni (8 ezer egyesület, 3 millió állampolgár).

Csak addig kell kapcsolódni, amíg kényszert nem éreznek, amíg hasznos információkat hordoznak.

A Népfrontban az egyesületek föderációt képezzenek. A Népfront szolgálja ezeket.

Az egyesületekben az emberek politikai mozgásteret kapnak.” fejezte be dr. Pozsgay Imre kivonatosan közölt előadását.

Dr. Kormos Sándor megállapította, hogy az egyesületek hozzájárultak a közművelődés gyarapításához. Történt előrelépés, de visszalépés is, egyes területeken megmerevedés. Ilyen területek a Művelődési Központok és könyvtárak. Csökkent a színház a film iránti érdeklődés. A mennyiségi változások nem párosultak tartalommal. Van bővülés is pl. kertbarát mozgalom. Az egyesületek önkéntes szerveződése is fontos az irányításnak.

Akadályozó tényezők:

  • szabadidő csökkenése, nincs idő az egyesületi életre
  • a társadalmi aktivitás növekedésével szemben a közömbösség érvényesül
  • a tiszavirág életű egyesületek is akadályozóak
  • a vezetőség nem működik demokratikusan az egyesület 1-2 ember ügyévé válik.

Az irányító szervek magatartásáról:

  1. visszafogó magatartás oka: bizalmatlanság, tájékozatlanság
  2. szabad a gazda magatartás
  3. elvi alapokon nyugvó irányítási stílus

Az egyesületek várható fejlődésének vonásai: -reális, mozgósító erejű cselekvési program szükséges. Cél, hogy a társadalom tagjai alkalmassá váljanak a demokrácia tudati feltételeinek meglétében. Erősíteni kell az irányító munka demokratikus vonásait. A mozgalmaknak nagy szerepük van a demokratizmus erősítésében.

A demokratizmus erősödése feltételezi a helyi egyesületek, klubok, baráti körök létrehozását.

Segíteni kell az állampolgári kezdeményezéseket minden téren.

Dr. Lóránt Zoltán: röviden a finanszírozási gondokról szólt. Az egyesületek a társadalmi kiadások perifériáján helyezkednek el. Pénzt nem kapnak. Sok társadalmi cél a költségvetésben hátrább került (kutatás, kultúra, sport).

Az egyesületi gazdálkodás lényege az összetartozás biztosítása. A METESZ a TIT állami támogatása beszűkült.

A hozzászólások széles körben érintették a gazdálkodás, az állami és társadalmi szervekkel való kapcsolatokat. Visszafogó tényezők a meg nem értés, pozíció féltés.

Dr. Pozsgai Imre összefoglalójának gondolatairól röviden.

A Népfront védelmet, politikai garanciát akar adni. A mélyen elkötelezett és hívő emberek nélkül nem mennek a dolgok. Az információs bázisnak rendkívül nagy fontossága van. A Művelődési Egyesületek Fórumának egyik pozitívuma az, hogy információt ad a területen folyó társadalmi gyakorlatról. Országos egyesületi címjegyzéket állítanak össze.”

A címjegyzékbe való felvétel ügyében a Baráti Kört rövid idő múlva levélben kereste meg adatszolgáltatás kéréssel a HNF. Bekerültünk tehát az országos címjegyzékbe.

A kedves olvasó vegye figyelembe, hogy 1985-öt írunk. Amennyiben az elhangzottak még napjainkban is aktuálisak, az csak a véletlen műve lehet. Vagy még sem? Döntsék el Önök.

Mint már ismeretes az IB. ülésen a Baráti Kör önálló egyesületté válásának előkészítését dr. Perényi Béla terjesztette elő. Alapszabály tervezetet készített. Hozzászólásában a következőket mondja: „…ő is részt vett a Fórumon. Pezsgő, lelkesítő légkör jellemezte a tanácskozást. Mellette ült Ráday Mihály. A HNF az egyesületeknek adjon teret. Az egyesületek széles körben bővítik az emberek kulturális szükségleteit.” (1985. március 22-i IB. ülés jegyzőkönyve.)

Hozzászólások:

Dr. Körösfalvi Pál: „Senki nem észrevételezi, hogy másként kívánunk dolgozni.”

Dr. Tóth Lajos: „Egyetért az alapszabály tervezettel. Nagyfokú elismerés illeti Dr. Perényi Bélát. Egyetért a Baráti Kör önállósulásával. …a HNF kezdeményezésére alakult meg a Baráti Kör, amely alkalmas az egyesületi életre. Véleménye szerint nincs rendezve a HNF -el való viszony.”

Fekete Jánosné: „A díszelnöki tisztet meg kell hagyni, amíg Ruzicskay György él”

Sipos Mihály: „Nem szabad a Baráti Kör t túlszervezni. A gazdálkodási részt kimunkálni. A Választmányt 25-31 fő között javasolja megállapítani.”

Dr. Posgay Elemér: „A városszépítők jogi státuszát is rendezni kell. Sok a tanácsi és a vezető. 3 tagú bizottság fogalmazza át az alapszabály tervezetet.”

Fekete Jánosné: „Szól a gazdasági részhez. Nem azért fizetünk tagdíjat, hogy a Baráti Kör könyvkiadással foglalkozzon. Jutalmazásra kell fordítani.”

Dr. Görgő Pálné: „Közgyűlésen felvetni, hogy a Baráti Körnek mik a jogai. Egyéni problémákkal keresik a budapestieket.”

 

Egyebek:

„- a közgyűlést október 5-re összehívni.
  – Gazsó Ferencet művelődési miniszter-helyettest, Köpeczi Béla
művelődési minisztert tiszteletbeli tagnak levélben felkérni.

  – a kiállítók kiállítási díjat fizessenek. A javaslat elvetve.”

 

Dr. Körösfalvi Pál bejelentése: „A Magyar Posta külön levelezőlapot adjon ki. Melis György nem is válaszolt a levélre, díszpolgárrá lett javasolva.

  • A Megyei Tanács finanszírozza Ruzicskay György: Szerelemkereső c. kiadványát.
  • A Holtág szennyeződésének megakadályozása.
  • Levélben gratulálni az új tanácsi vezetésnek.”

(1985. március 22-i IB. ülés jegyzőkönyve)

Az 1985. évi közgyűlést október 19-én a DATE Főiskolai Kar előadó termébe hívta össze az IB. A közgyűlés 2. napirendi pontja az egyesületté váláshoz szükséges szabályzat megvitatása.

A továbbiakban csak az Alapszabállyal kapcsolatos véleményeket idézek a jegyzőkönyvből:

Kántor Sámuel: „az alapszabállyal kapcsolatban javaslatot tett… közgyűlés helyett küldöttgyűlés legyen, mivel rendkívül sok tag van. Másodszor javasolta:  a közgyűlés résztevőit meghatározni. Harmadszor: az Alapszabály 5. oldalán 3.4.bek. összevonását, 6.bek. Nyílt szavazással legyen eldönthető más szervezetbe beolvadás.”

Dr. Perényi Béla az Alapszabály készítője Kántor Sámuel felvetéseire az alábbiakban válaszolt: „az Alapszabály kritikája Kántor barátunk által nem minden pontban megalapozott, sőt javaslatának néhány pontja kifejezetten törvénysértő, megvalósítása esetén az egyesület feloszlatását vonhatná maga után. Ugyanakkor Kántor barátunk is részt vett az Alapszabály előkészítésében, csak a végleges kivitelezésnél nem volt jelen. Mindenkinek lehetősége volt észrevételeit és javaslatait eljuttatni az Alapszabály szerkesztésekor. A küldöttgyűlés bevezetését a tagság nagyobb része nem javasolta. Részközgyűlés szerepeltetése jogi szempontból nem megvalósítható. Az egyesület felügyeleti szerve Szarvas Városi Tanács Igazgatási Osztálya…”

Zvara Róbert elmondta…”hogy az Alapszabályt elfogadja, javasolja a Baráti Körnek egy helyiség biztosítását, létrehozását akár régi meglévő épületben is, pl. a mozi pincéjében, ahol a Baráti Kör tagjai és az átutazó vidékiek találkozhatnak és ajándéktárgyakat is vásárolhatnak.”

Dr. Körösfalvi Pál: …hogy tagkönyv legyen és klubhelyiség, ezzel egyetért. A teljes jogú közgyűlés mellett foglalt állást, ezt a tagok nagy tapssal, egyetértéssel fogadták. Javasolta, hogy az Alapszabály kiegészítéseit Kántor Sámuel és dr. Perényi Béla konzultálja meg. Ezután az Alapszabály elfogadását szavazásra bocsátotta a javaslatokkal együtt. A közgyűlés egyhangúan elfogadta az egyesület alapszabályát.

Megjegyzés: A jelenléti ív szerint ezen a közgyűlésen 127 fő vett részt, ebből 45 fő más városokból. A Baráti Kör történetének ez volt az egyik legnépesebb összejövetele.

A Baráti Kört a Városi Tanács VB. Igazgatási Osztálya az alábbi határozatával bejegyezte, majd a Békés Megyei Bíróság vette nyilvántartásba a későbbi módosításokkal.

 

A fentiekben a Baráti Kör cégbírósági bejegyzéseit olvashatták.