SZARVAS VÁROS BARÁTAINAK KÖRE ALAPSZABÁLYA

 

ÉS MÜKÖDÉSI SZABÁLYZATA

– egységes szerkezetben –

 

 

 

AZ EGYESÜLET NEVE, SZÉKHELYE, BÉLYEGZŐJE ÉS JELVÉNYE,
VALAMINT JELSZAVA, CÉLKITÜZÉSE ÉS JELLEGE

 

1.§

1. Az Egyesület neve: Szarvas Város Barátainak Köre

 

1. Székhelye: Szarvas, a mindenkori Elnök állandó lakásának címe.

Telephelye: 5540 Szarvas, Kossuth u. 30.

1. Bélyegzője és jelvénye: Körbélyegző, illetőleg kör alakú jelvény, rajta futó szarvas ábrázolás, melyet körülölel a „Szarvas Város Barátainak Köre, Szarvas” szöveg.

 

2.§

1. Az Egyesület jelszava: Szarvasért

 

1. Az Egyesület céljai:

Szarvas város mindenkori szellemi és egyéb való értékeinek megbecsülése és gyarapítása, az egészséges lokálpatriotizmussal, a szarvasiak és az elszármazottak, illetőleg a várossal rokonszenvezők kapcsolatainak fenntartása, a városhoz való ragaszkodás ébrentartása, a közös összefogás segítségével, szükség esetén szervezésével azonos lehetőségek feltárása, melyekkel élve a város javára hasznosítandó az Egyesület kollektívájában rejlő szellemi kapacitás. További cél a város kulturális hagyományainak ápolása és új kulturális értékek létrehozása. A társadalmi öntevékenységen alapuló közösségi élet kialakulásának segítése, közösségi kapcsolatok erősítése. Az egészséges életre nevelés, az egyének prevenciós egészségvédelme, egészségmegőrzés, amatőr és tömegsport szervezése, természetvédelem, ismeretterjesztés, képességek-készségek fejlesztése, egyéb oktatás, nevelés.

 

(3) E célokat közhasznú tevékenységként, e tevékenység kielégítését nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgáló tevékenység folytatását közhasznú egyesület formájában végzi.

(4) Az Egyesület az alábbi közhasznú feladatokat látja el, ill. közreműködik és együttműködik az állami/helyi önkormányzati szervekkel:

1. a helyi közművelődési tevékenység támogatása, a kulturális örökség helyi védelme

2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (4) 13.

1. a kulturális örökség védelme
   2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 5. § (1)
2. a nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele

2001. évi LXIV. tv. a kulturális örökség védelméről 61/B. § (3)

1. az épített környezet alakítása és védelme

1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről 57/A. § (2)

1. a természetvédelmi kultúra fejlesztése
   1996. évi LIII. tv. a természet védelméről 64. § (1)
2. helyi környezet és természetvédelem

2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 11.19.

1. nemzetiségi közösséghez kötődő kulturális javak megerősítése

2011. évi CLXXIX. tv. a nemzetiségek jogairól 163. § (1)

1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, az egészség fejlesztése

1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 144. § (1)-(2), 35. § (1)-(2)

1. az egészséges életmód segítése

2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (5) 9.

1. Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának (művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének) a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása, művészeti intézmények/lakossági művészeti kezdeményezések, önszerveződések támogatása,a művészeti alkotómunka feltételeinek javítása, művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése.

1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről 121. § a)-b)

1. A kulturális örökség helyi védelme, a helyi közművelődési tevékenység támogatása

2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 7.

1. A családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése, gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése
   2011. évi CCXI. tv. a családok védelméről 1. § – 6. §
2. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások
   2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 8.
3. Szociális ellátások biztosítása
   2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (4) 4.
4. Szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások/ellátások 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 23. § (5) 11.
5. Pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, fogyatékos személyek, hajléktalan személyek életvezetési képességének kialakítása, illetve helyreállítása

1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 72. § (1) (2)

1. A fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében nyújtott szolgáltatások: rehabilitációs program, segédeszköz/ segédeszköz-ellátás fejlesztés, a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében
   1998. évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 21. § a)-g)
2. Felnőttképzési tevékenység: meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés; a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.
   2001. évi CI. tv. a felnőttképzésről 3. § (2) a) b)
3. Támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, erősíti a település önfenntartó képességét
   2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 6. § a)-b)

(5) Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

3.§

1. Az Egyesület önálló jogi személy
2. Az Egyesületi tagok lakóhelyi adottságai figyelembevételével csoportokat szervezhet. Ilyen területi csoport csak ott alakítható, ahol az Egyesületnek legalább tíz természetes személy tagja tartózkodik huzamosan.
3. Az Egyesület kezdeményezheti Alapítvány létrehozását.
4. Az Egyesület Szarvas város és környéke lakosságának érdekeit szolgáló célok eléréséért szükség szerint együttműködik az illetékes önkormányzati, gazdasági, társadalmi, civil szervezetekkel, intézményekkel.
5. Az Egyesületnek – feladatai ellátásához – ingó és ingatlan vagyona egyaránt lehet. A vagyon keletkezésének forrásai: tagdíj, felajánlás, adomány, alapítvány, vállalati és intézményi támogatás, önkormányzati céljuttatás, rendezvények, kiadványok bevételei, egyéb jogszabályban meghatározott forrás, pályázatokon nyert támogatások, stb.
6. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok csak a tagdíjakat kötelesek az Egyesületnek megfizetni, az Egyesület tartozásaiért a tagok saját vagyonukkal nem felelnek.
7. Az Egyesület rögzíti, hogy a törvényben és jelen alapszabályban rögzített közhasznú tevékenységet folytat, továbbá – amennyiben tagsággal rendelkezik – biztosítja, hogy tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból.
   Az Egyesület évente dönt a céljai között felsorolt feladatok végrehajtásához felhasználható pénzeszközök mértékéről, felosztásuk módjáról, egyéb támogatás nyújtásáról. Az Egyesület által meghirdetett rendezvények, tájékoztatók prospektusai – az Egyesület székhelyén – bárki részére rendelkezésre állnak.
8. Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az egyesület által folytatott vállalkozási tevékenységek az alábbiak lehetnek:

7440 Hirdetés, reklám,
9272 Máshova nem sorolható szabadidős tevékenység,
5540 Egyéb nyílt árusítású vendéglátás,
4789 – Egyéb áruk piaci kiskereskedelme
4799 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem

9. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzletév végén le kell zárni. Az üzletév végével a képviselő az egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít.
   Az Egyesület köteles a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
   A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy a keletkezett nyereséget, illetve annak mely részét hogyan használja fel figyelemmel arra, hogy az Egyesület tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, az csak a jelen alapszabályban rögzített tevékenységre fordítható.
10. Az Egyesület jogszabályokban meghatározott keretek között nemzetközi tevékenységet is folytathat.
11. Az Egyesület jelen alapszabály szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait, az általa végzett szolgáltatás igénybevételének módját országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.
12. Az Egyesület működésével, szolgáltatási igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban szabályozott irat-betekintési és felvilágosítás adási jog rögzítésével. Amennyiben ezen szabályokkal sem valósulna meg a nyilvánosság biztosítása, úgy az Egyesület vállalja, hogy a jogszabályban rögzített körben országos sajtó útján megjelentett közleményben teszi közzé ezen adatokat.
    Az évente kötelező közhasznúsági jelentést (éves beszámolót) a 2011 évi CLXXV. tv. 30. § valamint a 350/2011. Korm rend. 12. § szerint kell a felügyeletet gyakorló szervnek megküldeni, ott letétbe helyezni, biztosítani kell annak bárki általi hozzáférhetőségét (betekintését és saját költségére másolat készítését).
    A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:
    a) a számviteli beszámolót;
    b) a költségvetési támogatás felhasználását;
    c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
    d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
    e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
    f) a közhasznú szervezet  vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
    g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
    A közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, abból saját költségére másolatot készíthet.

1. Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. (Civil Törvény 15. § szerint.)
   Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az Elnök részére megküldeni.
   Az Elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.
   Az Elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

 

II.

AZ EGYESÜLET TAGJAI

 

4.§

1. Az Egyesület tagja lehet:

1. minden nagykorú magyar, vagy külföldi állampolgár, aki az Egyesület célkitűzéseit elfogadja és megvalósításukban önkéntesen, egyénileg vesz részt.
2. kiskorú magyar, vagy külföldi állampolgár, törvényes képviselőjének hozzájárulásával.
3. bármely hazai vagy külföldi jogi személy
4. a tagként szereplő jogi személynek természetes személy tagja egyénileg dönti el, hogy az Egyesületnek személyében is tagja kíván-e lenni.

2. Tiszteletbeli tagként az Egyesület Közgyűlése felvehet olyan személyeket, akik közéleti-társadalmi tevékenységükkel szakmai, erkölcsi támogatásukkal a város vagy az Egyesület érdekét kiemelkedően elősegítették.
3. A Díszelnökök és a tiszteletbeli tagok elhalálozásuk után sem törölhetők a tagnévsorból.
4. Pártoló tagként az a személy vagy jogi személy vehető fel, az Egyesületi Elnökség által, akik – amely az Egyesület munkáját rendszeresen anyagi támogatással vagy bizonyos feltételek megteremtésével /pl. gépíróval, teremmel stb./ kívánja támogatni, de az Egyesület életében tagként részt venni nem kíván. Az Elnökség pártoló tagként tartja nyílván azokat is, akik az Egyesület munkájában rendszeresen részt venni nem tudnak, de a tagdíjat megfizetik.

5.§

1. A rendes tagfelvételt kérőnek jelentkezési lapot kell kitöltenie, melynek alapján a belépés elfogadásáról az Elnökség dönt. Az új belépőkről a Közgyűlést tájékoztatni kell. Elutasítás esetén a belépni szándékozót írásban kell értesíteni.
2. A felvétel elutasítása ellen az Egyesület Közgyűléséhez lehet panasszal fordulni. a jogorvoslat előterjesztésre rendelkezésre álló határidő 15 nap. A jogorvoslati kérelmet írásban kell előterjeszteni, az egyesület elnökéhez címzett ajánlott küldemény útján. A panasz elbírálásának határideje 30 nap, írásban és postai úton, ajánlott küldeményként kerül közlésre.
3.  Az Egyesületbe való belépés, illetve kilépés önkéntes.

 

III.

A TAGOK JOGAI ÉS  KÖTELESSÉGEI
A TAGSÁG MEGSZÜNÉSE

6.§

1. A tag, pártoló tag és a tiszteletbeli tag joga, hogy cselekvően részt vegyen az egyesület működésében, azzal, hogy a különleges jogállású tag nem rendelkezik szavazati joggal, csak tanácskozási joggal, illetve nem választható tisztségre.

1. tanácskozási, indítványtételi és szavazati joga van a Közgyűlésen,
2. az Egyesület bármely tisztségére megválasztható,
3. az Egyesületi célkitűzések szellemében – érdeklődésének megfelelően – részt vehet az Egyesület munkájában /különös tekintettel arra, hogy a későbbiekben további szakosztályi elrendeződés is bekövetkezhet az Egyesület tevékenységében /,
4. bármely az Egyesületre tartozó kérdést vagy javaslatot – a Közgyűlésen túlmenően – az Elnökség elé terjeszthet.

 

2. A jogi személy tag a fenti (1) bekezdésben írtaktól annyiban eltérő jogokkal rendelkezik, hogy a b. pont rendelkezése értelemszerűen nem vonatkozik rá.

3. A tag /rendes tag/ kötelessége:

1. a vállalt tisztség, vagy feladat legjobb tudása szerinti ellátása,
2. az alapszabálynak, a Közgyűlés, és az Elnökség jogszerű határozatainak megtartása, végrehajtása.
3. az Egyesületi vagyonnak és a város érdekeinek a legcélszerűbb oltalmazása,
4. a tagdíj határidőn belüli befizetése.

 

4. A jogi személy tag kötelességeire a 3. bekezdés rendelkezései vonatkoznak a 3. bekezdés a.) pontjának kivételével.
5. A tagdíj összegét a közgyűlés tárgyévet követő évre határozza, állapítja meg, melyről az Elnökség tájékoztatja a Tagságot. A tagdíj összegét az új belépőknél a jelentkezési lapon fel kell tüntetni.

1. jogi személyek is fizetnek tagdíjat, amelynek alsó határát a Közgyűlés állapítja meg
2. a nappali tagozaton tanulóknak, és a tiszteletbeli tagoknak tagdíjfizetési kötelezettsége nincs.
3. a tagdíj befizetésének határideje, minden év március 31. napja.

 

7.§

1. A tagsági jogviszony megszűnik

1. a tag kilépésével;
2. a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;
3. a tag kizárásával;
4. a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

2. Az Egyesület Elnöksége kétszeri eredménytelen írásbeli felszólítás után kizárja a tagok közül azt a tagot, aki két évi tagdíjhátralékát nem fizette meg. A teljesítésre való felhívás felszólítás 15 napos határidővel, írásban, ajánlott küldemény útján  történik.
3. Az Elnökség az Egyesület célkitűzéseit vagy a tagsági kötelezettségét súlyosan megsértő tagot kizárhatja az Egyesületből. A kizárás ellen a Közgyűléshez lehet fordulni panasszal. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A kizáró határozat ellen nincs fellebbezési lehetőség.
4. A befizetett tagdíj és egyéb támogatás nem követelhető vissza a tagság megszűnésekor.
5. Az   Egyesület tagjairól, pártoló tagjairól és tiszteletbeli tagjairól nyilvántartást vezet.

IV.

AZ EGYESÜLET SZERVEI

8.§

1. Az Egyesület szervei:
   1. Közgyűlés
   2. Elnökség
   3. Szakmai Bizottságok
   4. Szeniorok tanácsa
   5. Ellenőrző Bizottság

A KÖZGYŰLÉS

 

9. §

1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, melyet a tagok összessége alkot. A Közgyűlés az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. Az Egyesület valamennyi szerve a Közgyűlésnek felelősséggel tartozik.
2. Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
   1. az alapszabály módosítása;
   2. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
   3. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
   4. az éves költségvetés elfogadása;
   5. az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
   6. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
   7. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
   8. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
   9. a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
   10. a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
   11. a végelszámoló kijelölése

3. A rendes Közgyűlést évente kell megtartani.

Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

1. az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
2. az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
3. az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
   (2) Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

4. Rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, ha a tagság legalább 1/5-e – ok és cél megjelölésével- kívánja. (1) A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
5. A Közgyűlés határozatképes, ha a tagoknak legalább a fele jelen van. A Közgyűlési értesítőben fel kell tűntetni, hogy határozatképesség hiánya esetén a Közgyűlést be kell rekeszteni és az elrendelt szünet után újra összehívni, amikor is már a megjelentek számára tekintet nélkül a Közgyűlés határozatképes, az eredeti napirendre felvett kérdések tekintetében. A határozatképesség megállapításakor – értelemszerűen – a pártoló tagok létszámát /akik egyébként is többnyire vidékiek az ország minden részéből és a külföldiek / csak megjelenésük esetén kell figyelembe venni.
6. A Közgyűlés határozatait egyszerű / több mint 50 % / szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés Elnökének szavazata dönt. A jelenlevők 2/3-ának /minősített többség / igenlő szavazata szükséges az Alapszabály módosításához és kiegészítéséhez, valamint az Egyesület feloszlásának kimondásához. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A több tagból álló döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.
7. A Közgyűlés titkos szavazással, egyszerű többséggel dönt a tisztségviselők és az Ellenőrző Bizottság megválasztásáról.
8. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
   1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
   2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
   3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
   4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
   5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
   6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
9. A Közgyűlés rendszeresen beszámoltatja a Tisztségviselőket végzett munkájukról. A munkájukat ért alapos kifogás esetén tisztségükből visszavonhatók.
10. A Közgyűlésre szóló, a napirendet is tartalmazó meghívót legalább 8 nappal korábban, írásban, postai küldemény vagy elektronikus levél útján kell megküldeni a tagoknak. A meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés időponját, helyszínét, napirendjét.
11. A Közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy amennyiben az eredeti időpontra összehívott Közgyűlés határozatképtelen, úgy a meghirdetett időpontot követő fél óra múlva összehívott megismételt Közgyűlést – az eredeti napirendben szereplő kérdések vonatkozásában- a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképesnek  kell tekinteni.
12. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze, s azt az Egyesületi Elnök –akadályoztatása esetén az Elnökség másik tisztségviselő tagja – vezeti le.
13. A Közgyűlésről felvett jegyzőkönyv 15 napon belül történő elkészítéséért az Ügyvezető Elnök a felelős. A jegyzőkönyvet az Egyesület Elnöke, a jegyzőkönyv vezető és két jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

AZ ELNÖKSÉG

10. §

1. Az Elnökség a Közgyűlés határozatainak döntéshozó szerve. Az Egyesület munkáját közvetlenül irányító, folyamatosan funkcionáló, döntésre jogosított testület, melynek tagjait a Közgyűlés titkos szavazással választja meg. Üléseit szükség szerint, de legalább negyedévenként tartja.
2. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnök és az ügyvezető elnök, akik megbízásának időtartama 4 évre szól. Az Egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el. Az elnök képviseleti jogát önállóan gyakorolja.Az Elnökség 8 tagú. Tagjai: Az elnök, az ügyvezető elnök (mint vezető tisztségviselők) és 6 társelnök (a 4 szakmai bizottság vezetője + a budapesti csoport vezetője + a szeniorok tanácsának elnöke), akik megbízatása szintén 4 évre szól.
   Állandó meghívottként tanácskozási joggal vesz részt az elnökség ülésein a Szarvasért Alapítvány kuratóriumának elnöke, vagy megbízottja.

Megszűnik az elnökség tagjainak megbízatása:

1. határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
2. megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
3. visszahívással;
4. lemondással;
5. a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
6. a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
7. a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

3. Legalább öt Elnökségi tag jelenléte szükséges az Elnökségi ülés határozatképességéhez.
4. Az Egyesület vezető tisztségviselői felelősséggel tartoznak az Egyesület jogszabály és alapszabályszerű működéséért.
5. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon bárki részt vehet illetve bármely döntésben érdekelt egyéb személyt, szervet az ülésre lehetőség szerint külön is meg kell hívni. Az Elnökség határozatát egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő.
   A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

A b) pont esetében nem minősül előnynek a közhasznú egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az Elnökség döntéseire a jelen alapszabályban rögzített közlés, nyilvánosságra hozatal módja, iratokba való betekintés rendje szabályait értelemszerűen alkalmazni kell.

• Mind a Közgyűlés, mind az Elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az Elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén a levezető elnök és a közgyűlés által erre kijelölt két hitelesítő tag.
  A közgyűlés levezető elnöke a közgyűlés által hozott határozatokat köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe, a bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé.
  Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni, mely nyilvántartásból megállapítható a döntés tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye is.
  Az Elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az Elnökség által hozott olyan határozatokat, amelyek bármely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (beleértve a hatóságokat is) érinthet a döntés meghozatalától számított 5 napon belül, írásban, ajánlott postai küldeményként feladva az érintettnek is megküldeni.
• Az Egyesület iratait az egyesület elnöke kezeli.
• Az Elnökséget évente legalább két alkalommal kell összehívni. Az ülést az elnök elektronikusan hívja össze legalább 3 nappal előtte a napirendek megjelölésével. A meghívónak tartalmaznia kell az egyesület nevét, székhelyét, ülés helyét és idejét.

 

11. §

1. Az Elnökség hatásköre:
   1. az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
   2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
   3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
   4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
   5. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
   6. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
   7. az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
   8. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
   9. a tagság nyilvántartása;
   10. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
   11. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
   12. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
   13. az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

AZ ELNÖKSÉG TAGJAINAK FELADATKÖRE

12. §

1. Az Egyesület Elnökének feladatai:

• az Egyesület hivatalos képviselője
• Aláírási joga önállóan az elnöknek van. Általános képviseleti joggal rendelkezik, önállóan teljes jogkörrel eljárhat az egyesület képviseletében.
• az elnök akadályoztatása esetén hogy az elnökség tagjai közül- az elnök kivételével- két fő együttes aláírása szükséges pénzfelvétel, illetve utalványozás esetén.
• képviseli az Egyesületet az Önkormányzati és Civil szervezeteknél,
• gondoskodik a Közgyűlés és az Elnökségi ülések összehívásáról és levezetéséről
• ellenőrzi a hozott határozatok végrehajtását
• koordinálja a tevékenységi körökért felelős Társelnökök munkáját
• a munkáltatói jogokat gyakorolja

2. Az Ügyvezető Elnök feladatköre:

• az Elnököt akadályoztatása esetén helyettesíti
• segítséget nyújt az Elnöknek és a Társelnököknek feladataik ellátásához
• irányítja és ellátja az Egyesület írásbeli teendőit
• pályázatok előkészítése, benyújtása
• gondoskodik a Közgyűlés, az Elnökségi ülések összehívásának meghívóiról, a jegyzőkönyvek elkészítéséről
• őrzi az Egyesület irattárát és pecsétjét

 

3. A Társelnökök általános feladatköre:

• A Társelnökök segítik munkájukban az Elnököt.
• Mindegyik Társelnök a saját tevékenységi körében segíteni tudó, arra alkalmas személyeket felkutatja és jelöli a hozzá tartozó Szakmai Bizottságba.

1. Gazdasági ügyekkel foglalkozó Társelnök feladatköre:

• irányítja a gazdálkodást
• nyilvántartja a tagdíjfizetést,
• segíti a gazdasági ügyintéző/k / munkáját.
• felel a kifizetések jogszerűségéért
• őrzi az Egyesület másodpecsétjét, felel a bélyegző és kulcsnyilvántartás vezetéséért, naprakészségéért.
• az Egyesület vagyon és jövedelemkezelése tekintetében jogszabály szerinti anyagi felelősséggel tartozik.

2. Az Egyesület nemzetközi kapcsolattartásért felelős Társelnökének feladatköre:

•  a hazai és a határon átnyúló bel és külföldi szervezetekkel, személyekkel való kapcsolattartás, közös szervezések programok, előkészítése, lebonyolítása.
• feladatát önállóan végzi. Anyagi jellegű kötelezettséget csak az Elnökség jóváhagyásával vállalhat.

3. Kulturális, idegenforgalmi és rendezvényi ügyekkel foglalkozó Társelnök feladatköre:

• szervezi az Egyesület rendezvényeit (bál, vacsora, egyéb összejövetelek, stb.)
• kiadványok, emlékhelyek, emléktáblák, szobrok, stb. gondozása
• gondoskodik az Egyesület PR tevékenységéről (kapcsolat a sajtóval, rádióval, televízióval és az Egyesület honlapjának  kezelése)
• munkáját önállóan végzi. Anyagi jellegű kötelezettséget csak az Elnökség jóváhagyásával vállalhat.

4. Vállalkozói tagozat Társelnökének feladatköre:

• összefogja és szervezi az Egyesület vállalkozó tagjait
• munkáját önállóan végzi. Anyagi jellegű kötelezettséget az Elnökség jóváhagyásával vállalhat.

5. A Budapesti csoport vezetését ellátó Társelnök feladata:

• gondoskodik a csoporthoz tartozók összejöveteleiről, programjáról.
• Részt vesz az Elnökségi üléseken.
• Munkáját önállóan végzi.

 

SZAKMAI BIZOTTSÁGOK

13. §

1. A Közgyűlés a Társelnökök munkájának segítésére, a feladatköröknek megfelelő Szakmai Bizottságokat hoz létre.
2. A Bizottság tagjait a Jelölő Bizottság és a Társelnökök javaslata alapján a Közgyűlés erősíti meg tisztségükben.
3. A Szakmai Bizottságok hatásköre:
   1. Az Elnökség tevékenységének segítése, az Egyesületi munkaprogram végrehajtása.
   2. Kiadványok előkészítése és megvalósítása
   3. Javaslattétel a Közgyűlés és Elnökség felé: szobrok, emlékművek, emléktáblák létesítésének kezdeményezése, utca elnevezés indítványozása.
   4. Javaslattétel a Közgyűlés és az Elnökség felé: városi érdekű gazdasági, társadalmi kezdeményezések felvetése és elősegítése érdekében.
   5. A Szakmai Bizottságok c.d.  pont alatti javaslatait az Elnökség terjeszti az Önkormányzat elé.
   6. A Szakmai Bizottságok tagjai a bizottságot érintő kérdésekben tanácskozási joggal, meghívottként vesznek részt az Elnökség ülésein.

 

A SZENIOROK TANÁCSA

14. §

1. Szarvas Város Baráti Körének Tanácsadó Testülete
2. A Szeniorok Tanácsát a Közgyűlés által 4 évre választott Elnök vezeti, aki Társelnökként tagja az Egyesület Elnökségének.
3. Az Egyesület minden rétegét képviselve véleményével, tanácsaival, javaslataival segíti az Egyesület munkáját, értékeli a múltat és irányt mutat a jövőre nézve.
4. Tagjai: Hét tag, akiket a közgyűlés választ meg.
5. A Szeniorok Elnöke a Tanácsot szükség szerint, de legalább évente egyszer hívja össze. Működését saját maga határozza meg.

AZ ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁG

15. §

1. Az Egyesületnél 3 tagú Ellenőrző Bizottság működik. Megbízatása négy évre szól, tagjait a közgyűlés titkos szavazással választja meg, az Elnököt maguk közül választják meg.
2. Az Ellenőrző Bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.
3. Az Ellenőrző Bizottság feladat- és hatásköre különösen:
   • Összehívja az Egyesület legfőbb szervének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (vezetés) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve a legfőbb szervének határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit.
   • Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik.
   • Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a legfőbb szerv részére.
   • Ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását.
   • Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket.
   • Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőktől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást az Egyesület munkavállalóitól.
   • Megvizsgálhatja ill. betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba.
4. Az Ellenőrző Bizottság köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
   1. az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
   2. b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.
      Ha az Ellenőrző Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – nem hívták össze közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte esetén erre az Ellenőrző Bizottság is jogosult.
5. Haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.
6. Az Ellenőrző Bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti az Ellenőrző Bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, az Ellenőrző Bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.

Az Ellenőrző Bizottság működése

16. §

1. Az Ellenőrző Bizottság testületként jár el. Az Ellenőrző Bizottság tagjai sorából elnököt (szükség esetén elnökhelyettest) választ.
2. Az Ellenőrző Bizottság határozatképes, ha minden tag jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza. Két tag jelenléte esetén egyhangú döntéshozatal szükséges.

Az Ellenőrző Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. Az Ellenőrző Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

1. Az Ellenőrző Bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – az Ellenőrző Bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni az Ellenőrző Bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
   Az Ellenőrző Bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
2. Tanácskozási joggal részt vesznek a legfőbb szervek ülésein.
3. Ha az Ellenőrző Bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs aki az ülését összehívja, az Egyesület elnöke az Ellenőrző Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles összehívni a legfőbb szervet.
4. Ha az Ellenőrző Bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul összehívni a közgyűlést.

Összeférhetetlenségi szabályok

17.§

1. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja az a személy, aki
   1. az Egyesület vagy legfőbb szervének elnöke vagy tagja,
   2. a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
   3. a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
   4. az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
2. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
3. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
4. Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója ugyanannál a szervezetnél az Ellenőrző Bizottság tagjává nem választható meg.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a)93 a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

TERÜLETI CSOPORTOK

18.§

1. A 3.§.(2) bek . szerinti előfeltételek megléte esetén – az Elnökség jóváhagyásával – alakítható az Egyesület területi csoportja.
2. Vezetőségét a csoport maga választja, melynek működése a Szakmai Bizottságokéval megegyező.
3. A területi csoport vezetője Társelnökként tagja az Egyesület Elnökségének.

 

A TAGOZATOK

19.§

1. Az Egyesületi célok szakszerűbb megvalósítása és az ésszerű munkamegosztás érdekében tagozatok létesíthetők az Elnökség jóváhagyásával.
2. A későbbiekben további szakosztályok és tagozatok létesítésére a Közgyűlés, illetve az Elnökség jogosult.
3. Az Egyesület szakosztályainak, tagozatainak működését a Társelnökök fogják össze a Szakmai Bizottságok közreműködésével.

 

MAGÁNGYŰJTEMÉNYEK, ALAPÍTVÁNYOK, KITÜNTETÉSEK
ALAPÍTÁSA GONDOZÁSA

20.§

1. Magánszemélyek vagy Egyesületi tagok javaslatára az Egyesület vállalhatja közcélra felajánlott magángyűjtemények vagy alapítványok gondozásában való közreműködését. Az Egyesület kezdeményezhet közcélú Alapítvány létrehozását.
2. Az Egyesület kitüntetést alapíthat, melynek szabályait az Egyesület Közgyűlése által elfogadott Alapító okiratban kell rögzíteni.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

21.§

„Az Egyesület alapító tagja” cím használatára csak azok jogosultak, akik az 1982.évi megalakulás rendezvényén, a jelenléti íven szerepelnek és tagságukat azóta is folyamatosan fenntartották.

22.§

1. Az Egyesület létrejöttének, megszűnésének s az alapszabályban nem szabályozott más kérdéseknek az irányadó szabályait az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. tv., a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CXXXI. tv. állapítja meg.
   Az Egyesület működése felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. Az Egyesületet a Békés megyei Bíróság vette nyilvántartásba.
2. (2) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
3. (3)   Az Egyesület megszűnése esetén az Egyesület vagyonáról a közgyűlés jogosult dönteni.

Jelen egységes szerkezetű alapszabályt a Közgyűlés 2016. április 30-i ülésén elfogadta, rendelkezései e naptól hatályba lépnek.

Szarvas, 2016. április 30.

Zsapkáné Csasztvan Zsuzsanna s.k.
elnök

Ellenjegyzem: