CERVUSTERMÁL Betéti Társulás Az ún. Termál program és a Baráti Kör
Mint már említettem, a Baráti Kör egyik fontos célkitűzése volt a város jövőjét meghatározó termál-idegenforgalom infrastruktúrájának megteremtése, az ebben való aktív részvétel. Az 1984. szeptember 29-i közgyűlés beszámolójában hangzottak el a következők: „Sor került a termálvíz felhasználásával kapcsolatos problémák szakmai megfogalmazására. Információt gyűjtöttünk a termál gyógyszálló létesítésének lehetőségeiről. Szorgalmazzuk és segíteni igyekszünk az ehhez szükséges szervezet, anyagi alap biztosítását. Ezzel cél a város szerepkörének bővítése a meglévő természeti adottságok jobb kihasználásának elősegítése.”
Dr. Gervain Mihály hozzászólásában kiemelte: „Gratulálok a Baráti Kör eddig végzett munkájához. Örömmel állapítom meg, hogy a lendület nem veszett el. A termál programnak nagyobb jelentőséget kell adni. Szarvas egész jövőjét ez biztosítaná. A termál bizottság munkáját újra kell éleszteni. 150 km-es körzetben nincs ilyen természeti környezet, mint Szarvason”
Sipos Mihály a DÉLÉP vezérigazgatója: „120 lakásos lakótelepet épít a DÉLÉP. A vállalat közreműködik a város fejlődésében. A termálprogrammal ki kell mozdulni a holtpontról. A vállalat hajlandó belépni a társulásba. Sokkal nagyobb gondot kell fordítani a természetvédelemre, a Körös tisztaságára. E téren nevelőtevékenységet kell végezni.”
Balatoni Gyula: „Régen ismerem a várost. Először patinás várost találtam, amikor Szarvasra jöttem. Az a véleményem, hogy elveszett a város jellege, patinája. Nemzeti értékeink védelmére szeretném felhívni a figyelmet. A parkok ne legyenek gyomosak. A termál üggyel kapcsolatban pl. Vas megyében üdülőszövetkezetek jöttek létre. Jobban kell támaszkodni a „szürke állományra”. Továbbra is drukkolok a városnak.”
( Balatoni Gyuláról röviden a következőket említem: a Művelődésügyi Minisztérium országos szakfelügyelője volt. Sokat járt a Mezőgazdasági Technikumban ellenőrzésekre, innen ismeri Szarvast. A város patinájának elvesztésén arra célzott, hogy a Szabadság úton sok régi épületet ledózeroltak, amelyek hozzátartoztak a régi Szarvas városképéhez. K.P.)
Dr. Körösfalvi Pál elnök hozzászólásokra, javaslatokra reagálva többek között kiemelte az alábbi gondolatokat: „A termál bizottság folytassa tovább tevékenységét, segítse a város vezetését a termálprogram indításának lehetőségeiről az idegenforgalom további térnyeréséről.”
A Baráti Kör létrehozta a termál bizottságot, melynek feladata a város termálprogramjának segítése. (a termálprogram megvalósításának gondolata, majd a konkrét tervezői munka már a Baráti Kör megalakulása előtt fontos témája volt a városnak. A termálprogram folyamatába kapcsolódott be segítő szándékkal a Baráti Kör. K.P.)
Szinte minden intézőbizottsági, városi csoportok összejövetelein, közgyűléseken téma volt a termálprogram.
Ebben a fejezetben részletesen ismertetem a Baráti Kör erőfeszítéseit a termálprogram sikeres megvalósítása érdekében.
1984. augusztus 24. Intéző Bizottsági ülés
Dr. Körösfalvi Pál: „Termálügyben olyan társulás kell, aki felveszi a hitelt a megvalósításhoz.”
1985. március 22. Intéző Bizottsági ülés
„Elkészült a szarvasi Termál Gyógyszálló Betéti Társulásra vonatkozó szerződéstervezet.”
Sipos Mihály: „jogi személynek kell lenni a társaságnak.”
Fekete Jánosné: „Barát István 20 évig dolgozott a BELKER-ben. Zalakaros kiépítésében vett részt. Fel kell keresni, hogyan lehet elindulni. Az MNB-ben az idegenforgalom ügyeit Hajdú Györgyné intézi. Hivatalosan kell lépni. Segíti a találkozó létrejöttét.”
Dr. Gervain Mihály: „A SZOT irányába vállalom az ügyet, sajnos dr. Csehák Judit miniszterhelyettes lett: így már nem tud közvetlenül segíteni. A SZOT-nál nincs remény, nem számíthatunk segítségre. Javaslom, hogy tárgyaljunk az Üdülési Főigazgatósággal. A megye vizei arzénesek. Feltétlen szükséges a vízminta vizsgálat. Sok a szervezési feladat. Hozzáértő, idővel is rendelkező személy kell. Meg kell továbbá határozni, ki mit tesz a jövőben. Kapuvár, Körmend, Csepel már előrelépett. Nincs propaganda, nincs jó étterem. Szükséges a vízminta.” Szögezte le a főorvos nyomatékosan a fontos teendőket.
(levélváltások következnek termál ügyben)
Dr. Sonkoly János: A PB. nevében köszönti az IB. ülést. „A téma vonzotta. Szarvas már 1944-ben elhatározta, hogy fürdőváros akar lenni. A PB. részéről egyetértés van, indítani kell.”
1985. május 3-i ülés, jegyzőkönyvi részletek
A CERVUSTERMÁL Betéti Társaság (továbbiakban CERVUS BT.) alakuló ülésének jegyzőkönyve a hivatalos dokumentum. Az alakuló ülés helye a Városi Tanács kistanácsterme; Résztvevők: dr. Körösfalvi Pál a BÉTERV igazgatója a Baráti Kör elnöke, Sipos Mihály a DÉLÉP vezérigazgatója, dr. Sipos András a Kertészeti Egyetem igazgatója, dr. Pataki István a Városi Tanács elnöke, Juhász Sándor a Városi Tanács elnökhelyettese, dr. Gervain Mihály főorvos, orosházi kórház, a Baráti Kör tagja, Szekeres István a Táncsics Tsz. elnöke, Pekár Pálné a VTVB. Pénzügyi, Terv- és Munkaügyi Osztály vezetője, dr. Sonkoly János az MSZMP városi Bizottság titkára, Lakos Sándor az MSZMP városi bizottságának munkatársa, Koszti Pál a VTVB. Művelődésügyi Osztály vezetője a Baráti Kör titkára, Mihaleczné Kovács Mária a Városgazdálkodási Osztály vezetője.
Vitaindítójában dr. Körösfalvi Pál a következőről szólt: „Időszerűvé vált Szarvas város szerepkörének meghatározása. A mai értekezlet témája ennélfogva nem új keletű. Az idegenforgalom egyre növekvő szerepe, valutatermelő funkciója még időszerűbbé teszi összejövetelünk célját. Az ország exponált idegenforgalmi területei túlterheltek. (ennek oka elsősorban az NDK-s turisták nagyszámú jelenléte.K.P.) Szükséges tehát újabb területek bekapcsolása az idegenforgalom végkeringésébe.” Ismerteti továbbá Szarvasnak az idegenforgalom szempontjából számításba veendő területeit, mint pl. az Arborétum, amely évente több mint százezer látogatót fogad. Néhány gondolatban informál a jelenleg folyó felújításokról (ekkor készül a partvédelem K.P.)
Anna liget, amely tetszhalott állapotban van, de idegenforgalmi szempontból számításba kell venni.
Erzsébet liget jelentős park, melyet kulturáltabbá kell tenni, majd így folytatta…”a város gondjai közé tartozik a fiatalok elhelyezkedése a jövedelmi lehetőségek elmaradása más hasonló nagyságrendű városokhoz viszonyítva. Szükséges a foglalkoztatási területek növelése. Az intenzív idegenforgalmi bázis kiépítése jó alapokat ad az infrastruktúra bővülésére, de a meglévő adottságok sem elhanyagolhatók (kereskedelmi ellátás, gáz bevezetése, camping). Rejtett adottság a termálvíz, melyre alapozva kell kiépíteni a termálturizmust. E célból szükséges az összehangolt fellépés, cselekvés. Van érdeklődés Szarvas irányába, melyet bizonyít az idegenforgalom 1984. évi mérlege. A vendégéjszakák száma 1984-ben megközelíti a 200 ezret. Jelentős hazai és nemzetközi rendezvényeknek is házigazdája volt a város. A ma problémája az idényjelleg. A kiküldött anyag egy termálfürdő vázlatát tartalmazza 200 millió Ft bekerüléssel. Pótlólag elkészült egy 40 ágyas gyógyszálló vázlatterve mintegy 38-40 millió forint megvalósítással.
A megvalósítás lehetősége? A városnak ennyi pénze nincs. Szükséges idegen pénzek bevonása. E célból jönne létre a betéti társulás.”
A hozzászólások száma mutatja a téma iránti érdeklődést.
Sipos Mihály: „a termál témában érdemileg csak akkor lehet lépni, ha jogi személy viszi az ügyeket. A HUNGAROCAMION cég visszalépett. A DÉLÉP vezetősége egyetért a belépéssel a társulásba. A belépő tagok azonban szegények. Minimális vagyonnal is be lehet lépni. A magyar tőke bevonására nem látok lehetőséget. A kutat feltétlen meg kell fúrni. Mivel a DÉLÉP-nek önálló export joga van, több külföldi partnerrel tárgyaltam, akik hajlandóságot mutatnának Szarvasra beinvesztálni. Nem 40 férőhelyes gyógyszállót kellene építeni, hanem elfogadható nagyságrendet kell szorgalmazni. Gesztorvállalatot kellene megbízni, aki patronálja a szervezetet. A DÉLÉP a gesztorságot elvállalná.”
Mihaleczné Kovács Mária ismerteti Barát István levelét, aki betegség miatt nem tudott megjelenni. Barát István eljárt az Országos Idegenforgalmi Hivatalnál, ahol megtudta, hogy Szarvas kiemelten szerepel az ország idegenforgalmi koncepciójában. A pályázati rendszerbe, ami rövidesen aktuálissá válik, be kell kapcsolódni. Hajdú Györgyné az MNB főosztályvezetője csak május 27. után tud a témával foglalkozni. Levelében írja, hogy a költségeket feltétlen tisztázni kell. Meg kell szeretni a BELKER és az Idegenforgalmi Hivatal egyetértését. Hiányolja a termálgyógyszálló dokumentációját. A társulásnak pénzbeli hozzájárulást is be kell adni.
Dr. Gervain Mihály: „A témát három éve rágjuk. Nem volt jogi személy, aki az ügyeket vitte volna. A Betéti Társulásnak jelenleg nem a pénzügyi része a legfontosabb. Csak komplex programról lehet beszélni. Név és propaganda kell. Sajnálom, hogy a MAVAD és a sport kimarad. Tata II. megvalósításának lehetősége rejlik a programban. Szükséges és fontos a külföldi kereskedelmi tőke bevonása. Az objektumot a külföldi tőke is működtetheti. A város hozzájárulása a telket tekintve jelentős. Egy idegenforgalmi felfutás növeli a városban a közvetett tőke nagyságát, amit viszont ki kellene számolni. Legalább egy embert kell főállásban alkalmazni, aki csak ezzel foglalkozik. A pályázatot 100%-os módon kell kidolgozni és benyújtani.”
(a telek elhelyezkedéséről, amelyet a termálprogram céljára sajátított ki a város: a sportpálya déli végétől a Körös- partig, a mostani Ifjúsági tábortól délre a mai Liget camping területéig bezárólag terjed. Természetesen hozzá kapcsolódott volna egy rendbe hozott Erzsébet liget is. K.P.)
Juhász Sándor: „egyetértek a Betéti Társulással, azonban némi pénzt fel kell ajánlani. Az OKGT-t is be lehetne léptetni. Jó a lélektani pillanat, mivel személyi segítség is van a központi szervek részéről. A termálkút létesítésére a térség energia ellátására energia-racionalizálási pályázat készül, melyhez 20% saját erő kell, de ezt megelőlegezik. A kút úgy készülne el, hogy a hulladékvíz sajtolással kerülne vissza. A kút az idén elkészül. Az OIT is tud a szarvasi programról. A telket is be kell venni a pályázatba.”
Dr. Pataki István: „…alá kell írni a társulási megállapodást. Jogi személy kell. Idegen tőkét szükséges igénybe venni. A DÉLÉP-et kell megbízni a gesztori feladatok ellátásával. A tőke tekintetében a közművesített telek komolyan számításba jöhet. A propagandát meg kell indítani. A Kákafoki holtág az ország negyedik legnagyobb állóvize. Nemzeti üggyé kell tenni helyzetét. A Dózsa Tsz. termálvizét nem szabad a holtágba engedni. (a Dózsa Tsz. ebben az időszakban hasznosította a területén fúrt termálvizét ólak, a körzetben lévő ipari létesítmények fűtésére. A lehűlt ún. csurgalék vizet tárolta, majd a tározóban lévő vizet általában évente ősszel beengedte a Kákafoki holtágba. Ettől a Körös vize barna színűvé vált. K.P.) Foglalkozni kell – folytatta Pataki – a Dózsa Tsz termálvize alkalmas-e fürdésre vagy sem, érdemes-e behozni a városba vagy sem.”
Dr. Sonkoly János: „Már 3 évvel ezelőtt kellett volna a mai témát lezárni. Ezzel a programmal a jövőt tervezzük. Az adottság az érdeklődés megvan. Ki kell használni a kedvező pozíciót. Biztonságosan kell számolni a külföldi tőkére.” Kiemeli továbbá a személyi feltételek fontosságát.
Dr. Sipos András: „Az Arborétum 30 ezer forinttal lép be. Nagyságrendünkhöz képest csak ennyivel tudunk. Felajánlom az Arborétum vendégházát a társulás üléseire, rendezvényeire.”
Szekeres István: „Egyetértek a társulás megalakulásával. Örülök a DÉLÉP gesztori szerepének. A Termelőszövetkezet 100 ezer forinttal lép be. A ló bázis fejlesztését fontosnak tartom. Ennek évi egy millió forintos kihatása van. A szövetkezet ezt fedezi. A Békés megyei Vendéglátóipari Vállalat is érdekelt a társulásban. Erről már korábban nyilatkoztak.”
Dr. Pataki István: „a Városi Tanács 100 ezer forinttal lép be.”
Dr. Körösfalvi Pál: „a BÉTERV 50 ezer forinttal vesz részt a társulásban.”
Sipos Mihály: „a DÉLÉP részéről történő belépés összegéről később fog nyilatkozni.”
Dr. Körösfalvi Pál: a CERVUSTERMÁL Betéti Társulást öt résztvevővel megalakultnak nyilvánítja, úgy, mint a DÉLÉP, a BÉTERV, Városi Tanács, Arborétum, valamint a Táncsics Tsz.
A résztvevő vállalatok vezetői alkotják az Igazgatói Tanácsot. Az Igazgatói Tanács legközelebbi ülésének elnöke Sipos Mihály a DÉLÉP vezérigazgatója legyen. Az Igazgatói Tanács üléseit Szarvason tartja. A júniusi ülésre Barát Istvánt és Hajdú Györgynét is meg kell hívni. A társulás gesztorvállalatnak a DÉLÉP-et fogadta el.
1986-ban a sportpálya mögött két kút fúrása befejeződött. Az egyik 1800 méter mélységű 92Co-os víz. Hozama: 1500 l/perc. A másik út 1500 méter mélységű, 82Co-os vizű. Hozama: 1000 l/perc. Vegyelemzése nem teljes körű (már megtörtént). Bővizű, melegvizes kút, ami önmagában rendkívül jó adottság.
Két hátrányos tulajdonsága van:
- Elég nagy a sótartalma – 2000 mg/l sótartalmú víz még élővízbe beengedhető
- 3 mg/l fenol tartalmú víz is beengedhető élővízbe, viszont ennek a kútnak 7,5-10 mg/l a fenol tartalma, tehát élővízbe nem mehet közvetlenül tisztítás nélkül.
Összességében jód és alkáli fémtartalma miatt jó gyógyvíznek számít.
Alaposabb elemzés vált szükségessé.
Alaposabb elemzés után dr. Gervain Mihály 1987. április 10-i választmányi ülésen közölte, hogy: „a szarvasi víz UNIKUM a magyarországi összes vízhez képest. Magas a jód és kovasav tartalma. Palackozva egész Európában lehetne teríteni. A kovasavnak bőrgyógyászati hatása van. Törekedni kell a mihamarabbi befektetésre.”
Természetesen a termálvíz összetételének vizsgálata még nem fejeződött be. Még nem lehetett kimondani a végső, hivatalosnak mondható megállapítást. Ami elhangzott, az csupán részinformáció, feltételezés. Éppen ezért szükségesnek tartom közreadni azt a feljegyzést, melyet dr. Gervain Mihály főorvos kandidátus 1988. április 28-i keltezéssel egyrészt a város vezetésének, valamint a CERVUS Bt.-nek adott át végzett megbízatásának eredményeként. Az emlékeztetőben leírtakról tájékoztatta dr. Gervain Mihály a Választmányt 1988. április 29-i ülésén.
Megjegyezte, hogy „pánik hangulatra nincs szükség.” Az emlékeztetőben, feljegyzésben leírtakból egyértelműen kiolvasható, hogy a gyógyvízzé nyilvánításig még hosszú az út – ismerve a honi hivatalok gyorsaságát – még nem volt megoldva a kifolyt víz elhelyezése sem. A kutak egyelőre lefojtva vártak sorukra. Megindult a termálprogramban a helyben járás.
Az 1988. április 29-i Választmányi ülés hozzászólásaiból a termálvízzel kapcsolatosan:
Dr. Sipos András: „Ha egy az egyben kivezetjük az élő vízbe, mit teszünk? A farkasok köztünk járnak, akik kéjelegve konstatálják az akadályokat.”
Giricz Pál: „…élvezettel hallgattam Gervain dr. előadását. A „pórnép” véleménye más. Indítványozom, hogy a Szarvas és Vidéke írja meg.”
Sipos Mihály: „Egyetértek Gervain dr. által elmondottakkal. Ki fogja végrehajtani? – az emlékeztetőben leírt tennivalókról van szó – az újságban az igazságot le kell írni.”
Laurenczy Jenő: „A Gervain dr. által elmondottakban nagy munka van. Vannak ellendrukkerek.”
Zvara Róbert: „Megdöbbentett, amit Gervain dr. mondott. Olyan személyt kellene megbízni, akihez a témát kötni lehet.”
Dr. Szántosi Antal: „Informáltság, tájékozatlanság, összehangoltság hiánya okoz gondot. A tanácson most van felelős vezetője a témának. Törekedni kell a kölcsönös informáltságra mindenki részéről.”
Misik Lajos: „Szomorú, hogy a vízzel kapcsolatos információ február 27-től elfeküdt. Ezért is felelős valaki. Dr. Pataki István mentalitása miatt pl. a termálfürdő ügye szétesett. Egyedül intézett mindent.”
Dr. Körösfalvi Pál: „…a fürdővel összefüggésben egyetértek, hogy spontán kérdések is a választmány elé kerülnek. A fürdő ügyeit ne minősítsük. Megvalósulását segítsük, támogassuk. A megvalósulás üteme viszont nem megfelelő. Javaslom, hogy úgy, mint a holt Körösről, a Városi Tanáccsal közösen hozzunk egy megbeszélést, ahol a témát alaposan körbe lehet járni. A helyi lap adjon teljes képet az ügyről. A vízminőséggel kellett volna kezdeni. Javaslom, hogy mindenről a helyi csoportok kapjanak tájékoztatást.”
A termálprogram minden egyes alkalommal élénk érdeklődést váltott ki akár a választmány, akár a közgyűlések tagjaiból. Kevesen tudják, de a politika részéről a termálprogram a megalománia bélyegét viselte, és aki szenvedélyesen küzdött megvalósításáért, a megalomániás jelzőt vonta magára így Juhász Sándor tanácselnök-helyettes. Juhász Sándor sokat tett egyrészt a Baráti Kör megalakulásáért, majd – mondhatni életcéljának tekintette – a termálprogram megvalósításáért. A helytörténet írók figyelmét remélhetőleg nem kerüli el a szarvasi termálprogram születése és elhalása. Az 1988. október 8-i közgyűlés beszámolójában a titkár bejelenti a CERVUSTERMÁL Betéti Társulás feloszlását, ezzel maga a termálprogram, mint komplex hasznosítási terv lekerült a Baráti Kör napirendjeiről. Sajnos nemcsak a Baráti Kör napirendjéről, de a város programjából is. Mindez összefüggésbe hozható az ország, a tanácsok pénzügyi gondjaival. Idézem Fekete János országgyűlési képviselő egyik hozzászólását: „A régi generáció letette a voksot. Itt az ideje, hogy az új generáció is ezt tegye. A városban valami elkezdődött. Egy egészséges lokálpatriotizmus. Az állam is eddig bőven adott, jelenleg a zsebe üres. Többet költünk, mint termelünk. Problémáinkkal magunkra leszünk hagyva. Megnő a helyi kezdeményezések szerepe, jelentősége. Minden jó és okos dologra van pénz. Természeti kincseinkkel élni kell. Az egész lakosság erejére van szükség.”
Befejezésül köszönet a termálprogramban való közreműködő, segítséget nyújtó baráti köri tagoknak: Barát István, Juhász Sándor, Ruzicska György, dr. Sipos András, Szekeres István, Sipos Mihály, dr. Körösfalvi Pál, Koszti Pál, dr. Gervain Mihály, dr. Pataki István, Fekete János, Fekete Jánosné, dr. Szántosi Antal, dr. Sonkoly János, Holub János.
