A Baráti Kör megalakulása
1982. október 2-án csodálatos, napsütéses meleg idő, igazi indián nyár volt – hasonló, mint a 2006 október 2-i.
A 87 meghívott néhány kivétellel eleget tett a meghívásnak.
Az alakuló gyűlés jelenléti ívének eredeti példánya szerint többen külföldi elfoglaltságuk, utazásuk vagy egyéb halaszthatatlan okok miatt nem jöttek el, viszont telefonon, levélben jelezték alapító szándékukat, pl.: Misik Lajos Pakisztánban tartózkodott. Alapítónak jelentkeztek: dr. Gervain Mihály, dr. Frecska Irén, dr. Antal Mihály. A jegyzőkönyv szerint megjelentek 73-an.
(az alább bemutatott jegyzőkönyv első oldala, valamint a jelenléti ív dokumentálja a résztvevőket, alapítókat)
Az alakuló közgyűlést megelőzően a jelöl tisztségviselők vállalták a megbízatást, amennyiben a közgyűlés is megerősíti személyüket.
A közgyűlést – mint korelnök – Ruzicskay György festőművész nyitotta meg a következő gondolatokkal:
„Kedves Vendégeink! Kedves Barátaink!
Nekem jutott az a megtisztelő feladat, hogy a Szarvas Város Barátainak Köre alakuló ülését megnyissam. E tisztemnél fogva a legnagyobb tisztelettel köszöntöm Önöket. Nagyon jó érzés nekem, ősi szarvasinak látni, hogy hazánk minden területéről visszajöttek Szarvasra az innen elszármazók. Régi kedves ismerősöket üdvözölhetek, s minden kedves jelenlévőt a szülőföld szeretetének örömével köszönthetem.
A Baráti Kör megalakulásával régi vágy megvalósulása történik. Hiszem, hogy tartalmas és hangulatos lesz összejövetelünk, miként a későbbiek is, s az a szellemi, potenciális és érzelmi energia, amely a Körben felhalmozódik, végül is városunk javára fordul. Sokat fejlődött ez a település, de még igen sok a megoldásra váró feladat. Természetesen tudjuk, hogy ehhez sok lehetőség is kell, amelyet a gazdasági körülmények most szűkösen mérnek. De a lehetőségeket is meg lehet szaporítani jó ötletekkel, javaslatokkal, észszerű elgondolásokkal. Hiszem, hogy a jövőben ilyen szellemben tölti majd be feladatát a Baráti Kör. Találkozónkat megnyitom! A program szerint Szarvas múltjáról és jelenéről hallgatnak meg egy előadást. Felkérem dr. Tóth Lajos tanszékvezető főiskolai tanárt, városunk jeles helytörténészét előadásának megtartására.”
Dr. Tóth Lajos előadásából csak részleteket írok le, amelyek nem veszítették el aktualitásukat.
„Kedves Elvtársnők, Elvtársak!
Kedves Szarvasra visszatért és jelenleg is itt dolgozó Barátaim! Mi, mindannyian, akik e jeles alkalommal itt összegyűltünk, – a társadalom bármely posztján talált is bennünket a tiszteletteljes hívó szó: a szélrózsa akármely irányából is jöttünk -, abban bizonyosan egyek vagyunk, hogy szívünk minden melegével szeretjük ezt a kellemes, ligetes alföldi tájat, a Körös szelíd, lankás hajlatainak oázisát s őrt álló ősi települését: Szarvast, a Körös- parti Athént.
Kinek-kinek érzelmi szövetében más-más színeket, mintákat varázsol az emlékezés. Sokan közülünk az önfeledten játszadozó gyermekkor örökké melengető élményeit idézik, a szülőföld áhítatos viszontlátásakor; – mások az ifjúkor, a diákévek romantikus emlékeiben fürösztik felejthetetlenül (és sajnos megismételhetetlenül) szép emlékeiket; a mindig édes-bús ifjúság magával ragadó, lelkes, heroikusan tettre kész hangulatát. És bizonyára sokan – vagy talán mindnyájan – itt nyertük az emberré válás anteuszi erejét is, a munkás életre való felkészülés mesterségbeli fogásait, a szellemi-művészi pálya szárnypróbálgatásainak lehetőséget, – hogy annak felhajtóereje azután népünk szocialista újjáéledésének valamely munkahelyén való helytállásra tegyen képessé, – a munka öröme, a sikerélmény, vagy éppen a küzdelmek közepette szerzett keserű tanulságok – korrekciójának síkjára terelve életünket.
Másokat viszont Szarvasra hívott a nagy rendező: az élet. Itt letelepedve, meghonosulva, évtizedes közérdekű munkával lettek szarvasiakká. Őket a valóságformálás alkotóereje, városunk jelentudata, a jövőt alapozó ambíciói avatják patriótákká.
Megyénk, – a Körösök vidéke – nagyra becsült költőjével, Filadelfi Mihállyal vallhatjuk tehát:
Alföldi vagyok, de nem porhoz kötött…
Mindig vonzott a teljes táj, a teljes élet.
Láttam országot egy néhányt, nagy hegyeket
És szépséges tengeröblöket, a most a szívemig ér
E vén folyó hullámaival.
Május van. Itt ülök lépcsőinek kövén,
Fények villódznak remegésein a szélben,
Ezernyi apró szikra pattog az arcán,
Kedvem lenne belegázolni, magamhoz ölelni
És megpaskolni becézően, kedvesen,
Vagy végigszáguldani barázdás hátán,
S belekiáltani a süvölvény szélbe
Valami érzést vagy sejtést legalább,
Amelyet sohasem sikerült sem a fogalmak,
Sem a képek cifra hámjába fogni:
Itthon vagyok, az én folyóm is e széleshátú élet…”
(Monológ:1979.)Valóban mindannyian itthon vagyunk. A közös forrás és a közös cél: Szarvas múltja, jelene, jövője a bennünket összefogó szoros eszmei kötelék. Hangsúlyozom: városunk szeretetének fészek melege táplálja, erősíti azokat a baráti szálakat, amelyek minden bizonnyal egységes, erős fonatú társadalmi bázissá ötvözik a megalakuló Szarvasi Baráti Kört.„
– majd így folytatta dr. Tóth Lajos előadását:
„Megtisztelő sajátos feladatomra egy időszerű aforizmával utalok:
A múlt emlékezésre kötelez;
A jelen alkotó munkát kíván;
A jövőnek felelősséggel tartozunk.Igen, a gyökerek a múlt. Fundamentális szerepe nyilvánvaló. Vörösmarty írja, hogy „Emlékek nélkül nemzetnek múltja csak árnyék.” Az előadó Tessedik Sámueltől kezdve ismertette Szarvas gazdasági, társadalmi viszonyainak fejlődését, intézményeinek működését. Az előadás utolsó gondolatcsokrát ismét idézem: „A 25 év előtti városfejlesztési elképzelések, az akkor meglévő gondok tükrében 25 év múltán nézhetjük a jelent. Újabban még egy jelzőt szeretnék címerünkre felvésni, nevezetesen: Szarvas üdülőváros.
Vagy tíz éve, de lehet, hogy kissé mégis megkésve hangoztatjuk, tervezzük, propagáljuk ilyen irányú szándékunkat. Szarvas és környékének természeti adottságai, szépségei pl.: az Arborétum, a strandolásra és vízi sportokra annyira alkalmas Körös, földalatti termálvíz-kincsünk, jó közlekedési körülményeink predesztinálják az üdülőváros jelleg kialakítását.
A máris nagy forgalmú Aranyszarvas étterem és kemping, amely a DÉLÉP kultúrált építménye, az ígéretes prognózis alapja. Két év alatt növelte a város idegenforgalmát. Többszörösére nőtt az idelátogató turisták száma. Nyaranta mezőgazdasági bemutatók, kiállítások, hangversenyek, tudományos ülések, pl. a Tessedik Sámuel Mezőgazdasági Nyári Egyetem (eddig négy) résztvevői is összekapcsolják a hasznosat a kellemessel. Az igények kielégítéséhez azonban a feltételek további kiépítése szükséges.
Mert bizony vannak gondjaink, problémáink ezen túl is. Talán nem ünneprontás, ha megemlítem, hogy az általános iskolák Szarvason az idén először kényszerülnek váltakozó tanítással dolgozni. Elkezdtük egy 12 tantermes, tornatermes, új iskola építését, de kb. 10 millió forint társadalmi hozzájárulás is szükséges a sikeres befejezéshez. Ennek egyik formája az Egy nap az iskoláért mozgalom, melyet városunk dolgozói megértik és támogatják. Szükséges továbbá a bölcsőde bővítése, mivel az ellátottság csak 12 %-os.
Fontos társadalmi érdek fűződik a Művelődési Központ második részlegének felépítéséhez is. Szeretnénk újra indítani – a kb. egy évtizede elhalt Szarvasi Füzetek kiadását, vagy esetleg több rovatú szerkesztéssel indítani újat: Szarvasi Szemlék. Ebben a város életéről, terveiről, fejlesztéséről, kiemelkedőbb eseményeiről, múltjáról írnánk képekkel is illusztrálva mondanivalónkat. Az évi két számot természetesen a Baráti Kör tagjai is megkapnák. Remélhetőleg többen publikálnának is közös kiadványunkban. Jelszavunk legyen: A barátok szíves, erős kézfogása, Múlt, jelen, jövő, városunk javára.”
Sajnos dr. Tóth Lajos nem érhette meg a Baráti Kör 25 születésnapját. Gondolatainak túlnyomó része megvalósult, mint pl.: Szarvasi Krónika, Szarvas és Vidéke, Szarvasi Hét, bölcsőde bővítése, új 12 tantermes iskola, művelődési központ befejezése, fejlődő idegenforgalom, és még sorolhatók az elért eredmények.
Aktív beszélgetéssel telt, hosszabb szünet után dr. Molitórisz Pál VB. titkár ismertette a Baráti Kör szervezetének és működésének fontosabb szabályait. Ebből a tervezetből csak néhány fontosabb szabályozást ismertetnék: „A Baráti Kör a HNF Városi Bizottság kezdeményezésére és keretében működik.” ( A HNF-nek a kezdeményezésben az első lépések megtételében semmi szerepe nem volt. Egy ilyen szervezet létrehozatala az MSZMP helyi jóváhagyása nélkül lett volna lehetséges. Önálló, szuverén szervezetként főleg nem jöhetett volna létre, csak a HNF mint gyűjtő szervezet kebelén belül. A biztos létrehozatal miatt kellett kész tényeket produkálni. A pártirányítás a HNF-en keresztül érvényesült minden HNF keretében működő civil képződmény tekintetében. A HNF elnöke egy alkalommal választmányi ülésen, melyet a HNF székházában tartottunk, nem éppen hízelgő szavakkal rótta meg a titkárt, amiért a Baráti Körbe önállóan szervezett tagokat anélkül, hogy előtte erről egyeztetett volna vele, mint a Baráti Kör alelnökével. Én ezt a kirohanást akkor sérelmeztem és a továbbiakban sem voltam hajlandó egyeztetéseket végezni.
Ezt a gúzsba kötést 1984-ben a közgyűlés feloldotta – de erről egy külön fejezetben írok.K.P.)
A Baráti Kör célja:
– A várossal való kapcsolat ápolása, a város fejlődésének, eredményeinek, gondjainak megismerése.
– A szarvasiak és a Szarvasról elszármazottak kapcsolatának megőrzése, fenntartása, az egészséges lokálpatriotizmus elősegítése.
– Azon lehetőségek feltárása, melyekkel élve a város javára használható fel a Baráti Kör kollektívájába rejlő szellemi tőke kapacitás.
A Baráti Kör tagsága:
A Baráti Kör tagja lehet bárki, aki a város múltja és jelene iránt érdeklődik, haladó történelmi hagyományainak ápolásában, és napjaink feladatainak megoldásában részt kíván venni.
Az itt élőkön, vagy dolgozókon és a szarvasi születésűeken túlmenően gondolunk elsősorban azokra, akik a városban folytatták iskolai tanulmányaikat, itt laktak vagy dolgoztak, avagy más módon kötődnek a városhoz.
A Baráti Körnek hivatalból tagjai a város párt, állami és társadalmi szerveinek első számú vezetői.
Megjegyzés: A Baráti Kör célkitűzését tekintve lényegében nem változott. Nincs politikai szándék, párthoz kötődés. A megalakulással minimálisra csökkent a konkrét felkérésen alapuló tagfelvétel. Bárki önként jelentkezhetett. Ezt azért hangsúlyozom, mert sokan azért nem léptek be, mert nem kérte fel őket senki. A felkérés nélküli jelentkezés ma is érvényben van.
A Baráti Kör szervezete és működése
A Baráti Kör összejöveteleit évenként egyszer tartja. A Baráti Kör ügyintéző és képviselő szerve az Intéző Bizottság. Az Intéző Bizottság tagjaiból kerül ki az elnökség, melynek tagjai az
Elnök
Társelnök
Titkár
Gazda
Az elnökség tagjai egyben az Intéző Bizottság tisztségviselői is. A működést illetően néhány feladatot emelek ki, pl:
– Az Intéző Bizottság szervezi a Baráti Kör összejöveteleit, tervezi és előkészíti programját.
– Képviseli a Baráti Kört, megállapodásokat köt a Baráti Kör nevében.
– A tagokkal folyamatosan tartja a kapcsolatot, rendszeres tájékoztatást ad részükre.
– Mozgósítja a Baráti Kör kollektíváját a város fejlődésének elősegítése érdekében.
– Kulturális rendezvényeket szervez.
– Kezdeményezi képzőművészeti alkotások létrehozását, kiadványok megjelentetését, díjakat tűz ki.
– Figyelemmel kíséri és elismeri a Baráti Kör tagjainak kiemelkedő közéleti tevékenységét.
Az első szervezeti és működési szabályzat nem írt elő tagdíjfizetési kötelezettséget, helyette a „Minden tag lehetősége szerinti mértékben évenként járul hozzá a Baráti Kör anyagi alapjához. Nagyobb összegű támogatás esetén a Baráti Kör és az adományozó külön megállapodást köthet az összeg felhasználásáról és annak ellentételezéséről.” A Baráti Körnek tehát nem volt tagdíjbevétele, az éves gazdálkodási beszámolókban ez a tétel nem szerepelt egészen az egyesületté válás kimondásáig.
Az előterjesztett szervezeti és működési szabályzat tervezetét a közgyűlés egyhangúlag elfogadta.
Dr.Tóth Lajos tett javaslatot a Baráti Kör Intéző Bizottságának megválasztására az alábbi személyekre:
Borgulya Mihály, dr.Görgő Pálné, Fekete Jánosné, Jansik Tamás, Juhász Sándor, Koszti Pál, dr.Körösfalvi Pál, dr.Molitórisz Pál, dr.Perényi Béla, Putnoki Elemér, Ruzicskay György, Sebő János, Sipos Mihály, Szekeres István, dr.Tóth Lajos, Vaskor Pál, Vrbovszki György.
Tisztségviselők: Elnök: dr.Körösfalvi Pál, társelnök: dr.Tóth Lajos, titkár: Koszti Pál, gazda: Szekeres István.
Az Intéző Bizottságra, valamint a tisztségviselőkre más javaslat nem volt, így ellenszavazat és tartózkodás nélkül a javasolt személyek megválasztásra kerültek.
( ha a kedves olvasóban felmerül a titkos szavazás mellőzése, a Baráti Kör életében ez volt az első nyílt szavazás. Ezt követően három évenként a tisztújító közgyűléseken titkos szavazással kerültek megválasztásra a tisztségviselők. K.P.)
Dr.Körösfalvi Pál elnök a következő szavakkal köszönte meg a bizalmat: „Megköszönöm a megválasztott Intéző Bizottság nevében a megtisztelő bizalmat. Tudjuk, hogy erre a megbízatásra nem csak ez a személyi összetétel lenne alkalmas, hanem a jelenlévők közül még sokan. Mivel Önök így döntöttek, meghajlunk a többség akarata előtt. Egy ilyen megbízatás mindenkor megtisztelő, de kétszeresen is az, ha azt az ember szülővárosában, barátaitól kapja.
Felmerülhet a kérdés mindjárt az alakuló ülésen, hogy mi indokolta éppen ma a Baráti Kör megalakulását. Semmi esetre sem a divat, hanem az a felismerés, miszerint kár, hogy eddig erre nem került sor. Nem szigorú szervezet ez, így nem is lesz szigorú munkaterve, ülésrendje. A célokat talán az alábbiakban lehetne megfogalmazni:
– A szülőváros iránt érzett ragaszkodás ébrentartása, ami egyébként mindannyiónkban megvan, de megnyilvánulásait sokaknál gátolja az a földrajzi távolság, mely a hivatás gyakorlása céljából kijelölt hely és a szülőváros között létrejött.
– Példamutatás a fiatalok számára a szülővároshoz való ragaszkodás, gondjaiban való osztozás, azok megoldásában való közreműködés, a hagyományok ápolására, mert Szarvasnak is vannak olyan hagyományai, melyek ismételt számbavételre érdemesek, hogy a jövő számára is megőrizhetőek legyenek. Ezek a hagyományok ugyanúgy jellemzői a városnak, mint külső megjelenése. Ezért lenne legalább annyira téves a közösségi élet alakításánál ezeket figyelmen kívül hagyni, mint ahogy a városépítésnél is a buldózer-elvet alkalmazni. A hagyományoknak a külső jegyeknek megszűntetése azt a Szarvast szűntetné meg, ami bennünk él, ami ma is a kisebb vagy nagyobb távolság ellenére hozzáköt valamennyiünket. Újra kell éleszteni ezeket, ahol szükséges, új tartalommal kell megtölteni és így a jövőbeni felhasználását is lehetővé tenni.
– A társadalmi összefogás segítése, szükség szerinti szervezése, hogy egy jó és a város fejlődését előbbre vivő – akár helyi, akár magasabb szintű – döntés gyakorlati végrehajtásánál ne a széthúzás, hanem az erők összefogása érvényesüljön. A jogos igények feltárásával, megfogalmazásával segíteni, adott esetben sürgetni az illetékes hivatali szervek kedvező döntését.
– A város népszerűsítése! Ez főleg a Baráti Kör azon tagjaitól kérhető, akik az ország különböző részein élnek. Úgy gondolom, hogy egyetértenek azzal, hogy nem érdemtelen ügyet szolgál az, aki Szarvast képviseli. Valamennyien sokszor megfogalmaztuk már, hogy sem a felszabadulás előtt, de azóta sem tudta ez a város elérni az ország közvéleményében azt a minősítést, melyet adottságait tekintve megérdemelne. Tudom, senki sem értelmezi tévesen a Baráti Kör státuszát, helyét a közéletben, éppen ezért csak a teljesség kedvéért jegyzem meg, hogy annak megalakulása nem kritika a hivatalos vezetésre nézve, és nem is kívánja annak tevékenységét csorbítani, elvtelenül befolyásolni. (kimondatlanul kritika volt a város vezetése felé K.P.) Viszont az ország jelenlegi nehéz gazdasági helyzetét is figyelembe véve a helyi kezdeményezéseket, mint amit egy ilyen Baráti Kör nyújthat, a város párt- és állami vezetés is szívesen fogadja, mely a jó szándékú véleménynyilvánítás mellett a rendelkezésre álló tartalékok feltárását és kihasználását a jelenleginél magasabb szinten biztosíthatja.
Ennek elősegítése érdekében az IB-nak folyamatos tájékoztatást kell nyújtani tagjai számára a város életéről, kérve a véleményüket, javaslataikat, esetenként a konkrét segítségüket egy-egy feladat megoldásához. Nagy szerepet szánunk ebben a kötetlen beszélgetéseknek, melyek lehetőségét Szarvason kívül ott is meg kell teremteni, ahol nagyobb számban élnek a Baráti Kör tagjai.
Nem kis erkölcsi felelősséget jelent az eddig ismertetett célkitűzés megvalósítása az IB. számára. Ennek ellenére remélem, hogy azokat az Önök lelkes közreműködésével el is fogjuk érni. Még egyszer köszönöm valamennyiünk nevében a megtisztelő bizalmat.” Fejezte be a még ma is érvényes programadó beszédét dr. Körösfalvi Pál a megalakult Baráti Kör első elnöke.
A Békés megyei Népújság, valamint a Magyar Nemzet az alábbiakban tudósított a megalakult Baráti Körről.
E szavak elhangzása óta 25 év telt el. A 25 év hosszú vagy rövid idő az attól függ, mihez viszonyítjuk. Esetünkben a 25 év hosszú és nem könnyű időszak volt. Ennyi év után 1982. október 2-át, a Baráti Kör megalakulását, minősíteni lehet. Akkor az alapítók közül senki nem gondolta, hogy egy igazi civil szervezet létrehozásában vett részt. Nem hobby-kör jött létre, akiket valamilyen szenvedély hozott össze
(pl: vadászat, horgászat, méhészet, kertművelés, kisállattenyésztés és még lehetne sorolni), hanem intellektuális alapon működő, mindenkit befogadni kész, demokratikus, a politikától független szerveződés, amely ha a 25 évet nézzük, állandóan változó, de eszmeiségében állandó maradt. Ezért élt meg 25 évet és remélhetőleg (ha eszmeiségében nem változik) még hosszú ideig betölti integratív szerepét.
Az alakuló közgyűlésen négyen szóltak. Sípos Mihály a DÉLÉP vezérigazgatója méltatta a kezdeményezést. Nagy jelentőséget tulajdonít a Baráti Kör működésének a város fejlődése szempontjából. A DÉLÉP biztosította a szálláslehetőséget, az összejövetel megrendezésének helyét, továbbá 20 000 Ft-ot ajánlott fel a Baráti Kör anyagi alapjára. Holub János a Budapesti Műszaki Egyetem Bercsényi kollégiumának igazgatója vállalta a Budapesten élő szarvasiak összefogását. Ruzicskayné, Etelka asszony felajánlotta, hogy segít a Budapesten élő Baráti Kör tagjainak és eljár a Fészek Klub vezetésénél az összejövetelek helyét illetően.
Dr. Pálos György nyugalmazott középiskolai tanár nagy örömmel nyugtázta a Baráti Kör régen esedékes megalakulását, valamint a város meglepően lendületes fejlődését. Évtizedekig dolgozott Szarvason a Vajda Péter Gimnázium tanáraként. Ha nem látja s a nagyszerű bevezető előadásban nem hallja, el sem hiszi, hogy mindez lehetséges. Számára ajándék ez a lelkesítő esemény. Kéri és javasolja, hogy tartalmas munkálkodással segítsék a Baráti Kör tagjai a város fejlődését s a még távollevő volt szarvasiak felkutatását és bekapcsolását.
Koszti Pál titkár javasolja a közgyűlésnek, hogy a Budapesten élő Baráti Kör tagjainak összefogására a közgyűlés bízza meg Holub Jánost, dr. Görgő Pálnét, Fekete Jánosnét, a Ruzicskay házaspárt. A közgyűlés a javaslatot elfogadta és ezzel a Budapesten élő Baráti Kör tagjainak ill. a budapesti csoport létrehozásának személyi feltételei létrejöttek.
Mielőtt az alakuló közgyűlés eseményeit lezárnám két adatot tartok szükségesnek közölni. A Baráti Kör összejövetelén 43 fő vett részt, vidékről a helybeliek közül 29-en jöttek el. Még érdekesebb adat: 1983. június 4-ig a jelentkezési lapok száma 145 volt, melyből 129 vidéki és mindössze 16 fő a helyben lakó személy. A 16 helyi belépőből mindössze 4 gazdaságvezető ill. intézmény vezető. Néhány év múlva az arányok megváltoztak. A lehetséges okokat több nézőpontból lehetne vizsgálni. Ebbe elmélyedni nincs szándékomban. Két lehetséges okot viszont megpróbálok kifejteni. Az egyik lehetséges ok lehetett az, hogy… „nem lépek be, mert nem hiszek a célkitűzések megvalósíthatóságában.” A másik ok lehetett egzisztenciális félelem is és ezért választották a biztonságosnak látszó távolmaradást.
