Az első 25 év

Bevezetés

Szarvas város Barátainak Köre 2007. október hónapban ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját.

A Baráti Kör 2006. februári közgyűlésén arról döntött, hogy erre az alkalomra jelenjen meg az egyesület negyedszázados történetének dokumentuma, melynek megírására engem kértek fel.

A Szarvasi Krónika 2003. 17. számában jelent meg a Baráti Kör 20 éves történetének rövidített változata. Jelen kiadványunk részletesebb, az elmúlt 25 év alatt sok esemény történt a kör életében, amit érdemes megörökíteni és az érdeklődők számára közzé tenni. Mivel a Baráti Kör létrejöttének cselekvő részese voltam, ezen keresztül olyan információk birtokosa, melyek eddig nem kerültek nyilvánosságra. Ezeket az ismereteket, személyes élményeket a meglévő dokumentumok anyagait, fotókat stb. szeretném közzé tenni. Bizonyos eseményeket a „történelmi hűség” oldaláról leírni. Természetesen nincs szándékomban a Baráti Kört saját produktumként bemutatni, mert sok barátom munkájának eredménye, akikről feltétlen meg kell emlékezni. Így kívánja a tisztesség. Szeretnék azokról is megemlékezni, akik már nincsenek az élők sorában. Ezért fogadtam el a közgyűlés felkérését. Tudom, hogy a feladat nem könnyű. A Baráti Kört emberek alkotják különféle nézetekkel, ideértve a világnézetet is, elképzelésekkel, véleményekkel, egzisztenciával, meghatározott társadalmi, politikai környezetbe ágyazva.

Meg kellett keresni azt a közös célt, amely nem sérti az előbb felsoroltak egyikét sem (ragaszkodva a kor szokásaihoz, az elvtárs megszólítást nem változtattam úr megszólításra.)

Nem hagyható figyelmen kívül az 1980-as évek elejére jellemző bel- és külpolitikai helyzet sem. 1982-ben a lengyelek túl vannak a szükségállapot bevetésén. Hazánkba begyűrűzött az olajválság, pénzügyi csőd fenyegetett. Egyetlen kivezető út volt a Nemzetközi Valutaalapba való belépés és a világbanki tagság. Nehéz gazdasági helyzetben voltunk. Minden település úgy próbált magán segíteni, ahogy tudott. Szarvason intézményi összevonások sorozata ment végbe a fenntartási kiadások csökkentése, a felesleges párhuzamok kiküszöbölése céljából. Fontossá, sőt szükségessé vált a személyes ismeretség igénybevétele, a személyes kapcsolatok keresése, ahogy ma is mondják és gyakorolják is a „kapcsolati tőke” építése.

Békés megyében Gyula városa az ún. kapcsolati tőke fontosságát jóval régebben felismerte, melynek eredményeképpen Gyula valódi üdülővárossá fejlődött, de említhetnénk másik települést is, pl. Gyopárosfürdőt, amely a közelmúltban vált Európa-színvonalú rekreációs centrummá.

Békéscsaba szívós küzdelmet folytatott önálló felsőoktatási intézmény alapításáért. Nem nézte jó szemmel Szarvast, ahol két felsőoktatási intézmény is működött, illetve működik ma is. A város fejlődését indirekt módon hátráltatta azzal, hogy fejlesztési célokra állami pénzeszközöket csekély mértékben biztosított.

Szarvas fejlesztési lehetőségei tehát egyre reménytelenebbé váltak. A város problémái szinte állandó jelleggel nyilvánosságot kaptak a Baráti Kör rendezvényein.

A rendszerváltás időszaka a Baráti Kör életében sem múlt el nyomtalanul. Ahogy az ország, ezen belül Szarvas is a rendszerváltást – a megváltozott gazdasági, politikai átalakulást – kisebb-nagyobb megrázkódtatással élte át. Mindez hogyan érintette a Baráti Kört? Erről a rendelkezésre álló választmányi, közgyűlési jegyzőkönyvekből, valamint a megjelent helyi újság cikkei alapján objektívan kívánok tájékoztatást adni.

A Baráti Kör történetének második szakasza (a rendszerváltástól napjainkig) az egyesület működésének megváltozott körülményeiről szól anélkül, hogy az alapszabályban megfogalmazott célkitűzést „Szarvasért” jelszót feladta volna.

Ha a tisztelt olvasónak, aki részt vett a Baráti Kör munkájában, az eseményeket tekintve hiányérzete van, ennek oka nem a szándékban keresendő, hanem a terjedelem korlátaiban. Igyekeztem a legfontosabb történéseket közzé tenni. A kimaradt részek megírása a Baráti Kör történetéből maradjon a helytörténet-írók feladata.

Koszti Pál